A koleszterin egy zsírfajta, amely a vérben található és a szervezet több életfunkciójának fenntartásához elengedhetetlenül szükséges. Több, a szervezetünket felépítő molekula alkotórészét képezi, fontos a sejtfalépítésben és a hormonok egy része is koleszterinből készül. A koleszterin egyrészt táplálékkal kerül a szervezetbe (kb. 20%), másrészt a szervezet saját maga termeli a májon keresztül (80%). A koleszterin különböző formákban van jelen a vérben (úgynevezett lipoproteinek), és ezek alapján megkülönböztetünk „jó”, illetve „rossz” koleszterint. A jó koleszterin a HDL (nagy sűrűségű lipoprotein), amely a szövetek irányából a májba szállítja a koleszterint. A rossz koleszterin, az LDL (alacsony sűrűségű liprotein) pedig a májból a szövetek felé szállítja a koleszterint. A vérképet tekintve az a jó, ha a vérben magas a HDL- és alacsony az LDL-szint.

Az emelkedett koleszterin az egyik legfontosabb befolyásolható kockázati tényező!

A koleszterin egy zsírszerű anyag, mely a test minden sejtjében megtalálható. Nagyrészt a májból származik, de származhat még a bevitt ételekből is, főként húsokból, szárnyasokból, tejtermékekből és a tojásból. Ha a vérben a koleszterinszint magas, akkor beépülhet az artériákba és károsítja az érrendszert. A kialakuló „érelmeszesedés” következtében a szív, agy, perifériás erek, vese, szem, stb. károsodik, és amely számos szív és- érrendszeri eseményt okozhat.

A magas koleszterinszint nem jár panaszokkal, amely nehezíti a kezelést. Az emelkedett koleszterin hosszú távon okoz súlyos szövődményeket, ezért nagyon fontos, hogy az életmód-változtatással - étrend betartása, fogyókúra, mozgás,és szükség esetén gyógyszeres kezeléssel - csökkentse a vérzsír szintjét.

„Jó” és „rossz” koleszterin

A koleszterin a sejtfalak és sejtmembránok felépítéséhez szükséges. Az összkoleszterin az LDL és HDL koleszterin mennyiségéből tevődik össze. A túlzott mennyiségű koleszterin megjelenik a vérben és az erekben lerakódva szűkíti azokat. Sűrűsége alapján két fő típusát különböztetjük meg: az LDL (low-densinty ) az úgynevezett „ rossz” koleszterin, mely beépülve az artériák falába az érelmeszesedés kialakulásához vezet. A HDL koleszterin a „jó” koleszterin, amely védő jellegű és amely a lerakódott koleszterint képes felvenni és a májhoz szállítani. A vérzsírok harmadik fajtája a triglicerid, amely szintén szerepet játszhat az érelmeszesedés kialakulásában. Ebben a formában raktározódik szervezetünk zsírtartalma. A triglicerid szintje az étkezés után megnövekszik a vérben. A túl magas szintek a szívbetegség kockázatát növelhetik.

A kezelés első lépcsője az életmód-változtatás, elsősorban a táplálkozásban. Adjon étrendjéhez sok zöldséget és gyümölcsöt. Csökkentse először felére a vaj, margarin, vagy saláta dresszinget. Használja a zsírszegény, vagy a zsírmentes készítményeket. Fokozatosan emelje a tejtermékek fogyasztását, de a tej legyen alacsony zsírtartalmú (1%), vagy zsírmentes. Vörös húst ne egyen. Pulyka, baromfi, hal javasolt.

A magas koleszterinszint a génekben kódolt tulajdonság. Tény, hogy a koleszterin mintegy 20%-a származik a bevitt ételekből, a maradékot a szervezet saját maga állítja elő.

Emelkedett koleszterinérték esetén az életmódváltozatással 10-15%-kal csökkenthető az LDL-koleszterinérték. Általában sok ember számára tehát a megfelelő étrend és testmozgás nem elégséges a koleszterinszint csökkentéséhez.

A koleszterincsökkentés gyógyszeres kezelésének alapvető gyógyszere a statin kezelés. A statinnoknak számos fajtája ismert- így a sinvastatin, a fluvastatin, az atorvastatin és a legújabb a rosuvastatin. A statin kezelés hatásosságáról és biztonságosságáról több százezer beteg vizsgálata szolgál bizonyítékul. Ma már azt is tudjuk, hogy a modernebb statin készítmények nem csak a koleszterinszintet csökkentik, hanem koszorúérbetegségben megfelelő adagban adva az érelmeszesedést is képes csökkenteni.

A statin kezelés rendszeres ellenőrzés és orvosi javaslat szerint adva biztonságos kezelés. A mellékhatások közül megemlítendő az izomfájdalom, amely megjelenése esetén a kezelő orvossal konzultálni kell. Ebben az esetben a gyógyszer adagját kell változtatni, vagy más statint kell adni.

A koleszterincsökkentő kezelés közül csak a statin kezeléssel vannak olyan adatok, amelyek bizonyítják, hogy a szív-és érrendszeri eseményeket csökkentik, és a túlélést bizonyítottan növelik!

A koleszterinértékek diétás-tanáccsal, életmód-változtatással és gyógyszeres kezeléssel csökkenthetőek, ezáltal csökken a szívinfarktus, az agyiér betegségek előfordulása.

Amennyiben koleszterinszintünk magas, keressük fel kezelőorvosunkat. Gyakran a zsír és koleszterinszegény étrend és a testmozgás mellett gyógyszer felírása is szükségessé válik. Ha eddig nem ismerte koleszterinszintjét, kérjen laborvizsgálatot. Évente javasolt kontrollálni, akkor is, ha a vizsgálat eltérést nem mutatott.

A magas koleszterinszint tünetei általában észrevehetetlenek. Ennek ellenére van néhány olyan jel, mely arra utalhat, hogy a koleszterinszint nem a megfelelő labortartományban van. Jellemző tünet lehet a mellkasi fájdalom, ami sajnos sokszor már csak akkor jelentkezik, mikor a koleszterinszint nagyon magas, és emiatt lerakódások, ún. plakkok alakulnak ki az érfalakon – a szívben és más szervekben – ami érszűkületet eredményez, szívinfarktust okoz.

A szem körül kialakuló  sárga foltok is fegyelmeztető  jelek lehetnek, melyek a szemhéjon vagy a szem szaruhártyáján alakulnak ki, valójában ezek apró zsírcsomócskák, lerakódások, melyek elsősorban hölgyeknél fordulnak elő. Ilyenek a tenyéren is megjelenhetnek, és szintén a magas koleszterinszint gyanúját vetik fel.

A koleszterinszint csökkentésére két lehetőség van: az egyik a nem gyógyszeres, azaz a táplálék koleszterintartalmának csökkentése (diéta) (link az egészséges táplálkozás részhez), a másik a gyógyszeres kezelés, amely a belső szintézist (koleszterin belső termelését) vagy a koleszterin felszívódását gátolja.
 
A koleszterinszint gyógyszeres kezelése
 
A koleszterin kb. 20%-a kerül táplálék útján a szervezetbe, míg a többi a májban termelődik. Ebből következik, hogy sok esetben pusztán diétával nem lehetséges a megfelelő koleszterinszint elérése. Abban az esetben, ha az étrend és a mozgás nem képes normalizálni a koleszterinértékeket, illetve, ha kialakult az érelmeszesedés, gyógyszeres kezelés bevezetése szükséges. Fontos, hogy a koleszterincsökkentő terápia élethosszig tartó kezelést igényel. Jelenleg az orvostudomány számára több, korszerű koleszterincsökkentő gyógyszerkészítmény áll rendelkezésre, ezen gyógyszereken belül két jelentősebb csoportot érdemes kiemelni: a fibrátokat és a statinokat. Világszerte a leggyakrabban alkalmazott készítmények a statinok. A statinok a májban csökkentik a koleszterinképződést, ezáltal csökkentik a vér „rossz” koleszterin (LDL) szintjét.

1. A koleszterinnek csupán egészség kárósító hatása van.

NEM IGAZ

Alapjába véve nem káros, mert a koleszterin felel az érfal rugalmasságáért, olyan fontos vegyületek vannak jelen benne mint pl. hormonok, vitaminok.  A bajt a telített zsírsavak jelenléte okozza, mivel ez megemeli a normális koleszterin szintet amely már kockázatot jelent szervezetünk számára.

2. Csökkenthető a magas koleszterinszint.

IGAZ

Étkezési szokásaink és életmódunk megváltoztatásával igenis csökkenthető a koleszterinszint gyógyszerek nélkül is. Koleszterinszegény éltelek fogyasztásával, sportolással  sokat segíthetünk maguknak, amit a szervezetünk előbb utóbb meg fog hálálni. Természetesen vannak olyan esetek is, amikor elkerülhetetlen a gyógyszerek szedése, amelyet sokszor egy életen át kell szedni.

3. Nem lehet magas a koleszterinszint, ha a betegnek nincsenek panaszai

NEM IGAZ

Pontosan azért alattomos betegség, mivel érezhető tünetei nincsenek, ezért ha a laboratóriumi vizsgálat kimutatja , hogy valakinek magas a koleszterinszintje , akkor komolyan kell venni, mivel könynen szívinfarktushoz vezethet.

4. Öröklött tényezők is szerepet játszhatnak a magas koleszterinszintben.

IGAZ

Genetikai  tulajdonságok is befolyásolják a koleszterinszintet, éppen ezért, ha a családban előfordult, hogy valakinek magas a koleszterinszintje, akkor   annak több odafigyelés szükséges, ezt laborvizsgálatokkal tudja rendszeresen ellenőrizni.

Az érelmeszesedés kialakulásának mechanizmusa

Az érelmeszesedést a közepes és nagy verőerek (artériák) falának megvastagodása jellemzi, amely a véráramlás csökkenését vagy teljes érelzáródást okozhat. A betegség kezdete már fiatal korban elkezdődhet, de inkább az idősebb korosztályra jellemző. A verőerekben képződött szűkület illetve elzáródás érintheti az agyi-, vese- és végtag ereket, valamint a szív koszorúér rendszerét. A betegség gyakran tünetmentes, és a tünetek általában csak közép- és idős korban jelentkeznek.

A betegség kialakulásának oka:

• mikroszkopikus sérülések helyén a vér alakos elemei lerakódhatnak, vérlemezkék és alvadási anyagok csapódnak ki az érfalon
• a „káros koleszterin” (LDL=low density lipoprotein) lerakódik az érfal belhártyáján.

Koleszterinre ugyanúgy szüksége van a szervezetünknek, mint bármilyen más tápanyagra. A koleszterin a sejtfalak és sejtmembránok felépítéséhez szükséges. A vérben a koleszterin károsan megemelkedhet, ha a táplálékkal a koleszterin bevitelünk tartósan megemelkedik, illetve a bélrendszerben a koleszterin nem bomlik le megfelelően.

A vérbe jutott, de fel nem használt koleszterin lerakódik a verőerek belsejében, megvastagítva, és így rugalmatlanná téve az érfalat, ami fokozatosan érelmeszesedéshez, érszűkülethez vezet. Nem csak a vérben található összkoleszterin mennyisége, hanem az úgynevezett „védő koleszterin” (HDL = high density lipoprotein) és „káros koleszterin” (LDL) aránya mérvadó. 

A szív és érrendszeri betegségek kockázati  tényezői

A szív- és érrendszer rizikótényezőnek tényezőinek nevezzük azokat, amelyek jelenléte esetén megnő annak kockázata, hogy szív- és érrendszere megbetegszik. A rizikótényezők egy részét nem nem befolyásolható - ilyen az életkor, a családi előzmény, és a nem.

Befolyásolható rizikófaktorok

Vannak azonban kontrollálható rizikótényezők is, amelyek kontrollja jelentősen csökkenti az egyéni kockázatot.

A kockázati tényezők egymással összefüggőnek látszanak. A túlsúlyos betegeknek magasabb a vérnyomásuk, gyakoribb a cukorbetegség és a magas koleszterin is. Minél több kockázati tényezővel rendelkezünk, annál nagyobb az esélyünk a szívbetegség kialakulására, ezért is olyan fontos a lehető legtöbb kockázati tényezőt kontrollálnunk.

Dohányzás

A leginkább eliminálható rizikófaktor! A tüdőrák mellett a dohányzás a szívinfarktus és a stroke okozója is lehet. A dohányzás mintegy 2-3-szorosára növeli annak az esélyét, hogy az illető szívbetegségben hal meg.

Túlsúly

A súlyfelesleg járulékos kockázatnövekedést jelent a szívbetegség kialakulása szempontjából. A szívre és az érrendszerre fokozott terhelést ró, és magas vérnyomást, magas koleszterinszintet és cukorbetegséget okozhat.

A fizikai aktivitás hiánya

Ha mozgásszegény életmódot folytat, azzal szintén kockára teszi egészségét, mivel az aktív életmód nagyban hozzájárul a szívbetegség kockázatának csökkentéséhez, és az egyéb kockázati tényezők kialakulását illetve progresszióját szintén lassíthatja.

Magas vérnyomás

A magas vérnyomás gyakran nem jár tünetekkel. Általában a betegségben szenvedők nagy része nem is tud magas vérnyomásáról, csak véletlenül, vérnyomásmérés során derül ki. A célvérnyomásérték 140/90 Hgmm az általános populációban, míg azoknál akiknek már lezajlott szív, vagy érrendszeri betegség, illetve cukorbetegek, azoknál 130/80  Hgmm alá kell csökkenteni a vérnyomást!

Cukorbetegség

Az emelkedett vércukorszint az egész szervezet érrendszerét károsítja. Ez érinti a szív, a szem, az agy és vese érrendszerét is. A betegség nagymértékben megnöveli a szívinfarktus és a stroke kockázatát. Étrend, testmozgás, és gyógyszeres kezelés szükséges a vércukorszint beállításához.

Az alapvető feladatok:

 - Ismerjük meg és alkalmazzuk az egészséges étrendet

 - Igyekezzünk elérni egészséges testsúlyunkat

 - Igyekezzünk elérni az ajánlott LDL-, HDL- és trigliceridszinteket

 - Próbáljuk vérnyomásunkat normális szinten tartani

 - Próbáljuk vércukorszintünket normális szinten tartani

 - Törekedjünk fizikai aktivitásra

 - Kerüljük a dohányzást és a dohányfüst-expozíciót

Étkezzen egészségesen

 1. Étkezzünk változatosan. Fogyasszunk:

 - Teljes kiőrlésű lisztből készült terméket és hüvelyest.

 - Sok zöldséget, gyümölcsöt.

 - Zsírmentes vagy alacsony zsírtartalmú tejtermékekből felnőtteknek három vagy több adag javasolt, gyermekeknek minimum kettő, serdülőknek és időseknek négy adag, várandós és szoptatós nőknek pedig három – négy adag.

 - Sovány vörös húst, baromfit, halat vagy növényi fehérjét. Hetente legalább két adag olajos halat.

 2. Kevés telített zsírt fogyasszunk. Ezeket helyettesítsük egészséges egyszeresen, illetve többszörösen telítetlen zsírokkal.

 3. Az egészséges testsúly megtartásához mozogjunk rendszeresen. Ha fogyni kívánunk, vagy kevesebb kalóriát vigyünk be szervezetünkbe vagy többet égessünk el az egészséges testsúly eléréséig.

 4. Naponta maximum 300 mg koleszterint vigyünk be szervezetünkbe.

 5. Naponta maximum 2400 mg nátriumot fogyasszunk. (Ha koszorúér-betegség vagy érelzáródás a diagnózis, a kezelőorvos ennél alacsonyabb hatértéket szabhat meg.)

 6. Nők maximum egy, férfiak két pohár alkoholnál többet ne igyanak egy nap.

Főzzön egészségesen- vaj vagy zsír helyett főzzön olívaolajjal, a zöldségeket sütés helyett párolja vagy mikrosütőben készítse el. A fentiekhez hasonló kis változtatások rengeteget segíthetnek.

Vezessen naplót- étkezése nyomonkövetésére vezessen étkezési naplót. Mutassa meg a naplót kezelőorvosának, hogy  segítségével az Ön számára megfelelő étkezési szokásokat megtalálhassa.

Kérjen támogatást családjától - kérje meg barátait és családtagjait, hogy tartsák tiszteletben és támogassák egészséges étkezési szándékát, még akkor is, ha ők nem követnek alacsony zsírtartalmú étrendet.

Minél előbb tesszük meg ezt, annál hamarabb léphetünk az egészséges szív- és érrendszerhez vezető útra.