A szív és a keringési rendszer felépítése

Szerző: Dr. Rácz Ágnes kardiológus

A szív, mint a keringés központi szerve  megállás nélkül dobog. A felnőtt, nyugalomban lévő ember szíve percenként  megközelítőleg 70-szer húzódik össze, közel száztízezret ver naponta, hetven év alatt mintegy két és fél milliárdszor dobban meg.

Az ember akár dolgozik, akár pihen  a szív pumpafunkciója nem szünetel, automatikusan alkalmazkodik a terhelésekhez, az egész  testet folyamatosan vérrel látja el.

Percenként nyugalomban megközelítőleg 5 liter vért forgat meg, mely fizikai terhelés során akár 4-5-szörösére is megnőhet. A szív nagyságát általában az egyén zárt ökléhez hasonlítják. A nők szíve átlagosan 250-300 g, a férfiaké 300-350 g.

A szív elhelyezkedése

A szív kúp alakú izmos falú szerv, amely  a mellkas középső részén  a  szegycsont mögött, a két tüdő között, a mellüreg elülső alsó részén helyezkedik el. A szív egyharmada a középvonaltól jobbra, míg kétharmada attól balra található.

A tüdők a szív nagy részét takarják, mindössze  egy gyermektenyérnyi terület az, ahol a szív közvetlenül érintkezik az elülső mellkasfallal. Igen ritka esetekben bár, de előfordulhat, hogy a szív jobb oldalon található, ami sem funkciózavart, sem elváltozást nem okoz. Jobbról és balról a két tüdő veszi körül, alul pedig a rekeszizom határolja.

A szív rétegei

A szív három rétegből épül fel, a szívburokból (epicardium),  a szívizomból  (myocardium) és szívbelhártyából (endocardium). A legkülső réteg a szívburok, amelynek zsigeri lemeze szorosan összetapad az izomszövettel, míg fali lemeze lazábban borítja a szívet. A két lemez között egy vékony rés van, melyet pár csepp folyadék tölt ki, ezzel megkönnyítve a két lemez egymáson való elcsúszását. A középső réteg a szívizomzat, amely a pitvaroknál vékonyabb a kamráknál vastagabb réteget alkot. 

A szívizomszövetet speciális izomszövet alkotja, mely magában foglalja mind a harántcsíkolt-, mind a simaizom tulajdonságait. A szívizom akarattal nem irányítható, gyors és erőteljes összehúzódásokra képes szívizomsejtekből áll, melyek egymással Y-alakban kapcsolódnak. A szív legbelső üregeit borító réteg a szívbelhártya, az úgynevezett endocardium, felépítését tekintve elasztikus kötőszövetből áll  ezzel is biztosítva,  hogy a szív térfogatváltozásaihoz megfelelően tudjon alkalmazkodni. A szívbelhártya egy fénylő áttetsző hártya, amely  a szív kamráit, pitvarait borítja. Kettőzete alkotja a szívbillentyűket.

Erek

Az emberi keringés környéki részét az erek alkotják, amelyeket három nagy csoportba sorolhatunk. Vannak a verőerek  az úgynevezett artériák, a gyűjtőerek, azaz visszerek  illetve vénák  valamint  a hajszálerek  vagyis a kapillárisok.  

A verőerek a szív felől a periféria felé szállítják a vért. Ezek a szívből a főverőérrel indulnak útjukra. A hajszálerek az érpálya legnagyobb részét alkotó, szabad szemmel nem látható vékony falú erek. Ezek tartják fenn a kapcsolatot a verőerek és a gyűjtőerek között. A gyűjtőerek vagy más néven visszerek a periféria felől a hajszálér- területről gyűjtik össze az elhasznált vért és szállítják a szív felé. A verőerekkel ellentétben ezek az erek apró ágakkal indulnak  útjukra, majd egyre nagyobb ágakká szedődnek össze.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a igenx.hu Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et.